A növekvő nyersanyaghiány és a ritka (drága) fémek növekvő fogyasztása meghatározó az átlátszó, vezetőképes, rugalmas elektródák területén végzett számos kutatás szempontjából. A cél az, hogy lehetővé tegyék alacsony költségű, nagyüzemi gyártásukat. Ennek célja, hogy helyettesítse a törékeny anyagokat, például az ITO-t, és lehetővé tegye a jövőben íveltebb kijelzők telepítését olyan eszközökbe, mint a mobiltelefonok és az érintőképernyők. Jelenleg azonban nem találtak erre teljes körű gyártási módszert.
Elektrosztatikus szálképzés gyártási folyamata
A közelmúltban felhívták a figyelmet az elektrosztatikus szálképzésre. Olyan folyamat, amely nem túl produktív és alkalmasabb speciális termékekre. A Wikipedia szerint az elektrosztatikus szálképzés vékony szálak előállítása polimer oldatokból elektromos mezőben történő kezeléssel.
Speciális alkalmazásra az orvostechnikában
Ebben az eljárásban a polimer oldatot elektródon adagoljuk, és az elektromos mező kivonja az elektródából, és felgyorsítja. Komplex eljárás során a polimer oldatot kis és nagyon kis szálakra és szövedékekre osztják, amelyeket végül egyfajta gyapjúként helyeznek el az ellenelektródán. Az eljárás jellemzően 1000 nm-nél kisebb átmérőjű szálakat állít elő, ezért a termékeket nanoszálaknak nevezik (annak ellenére, hogy a meghatározás szigorúan 100 nm-nél kisebb szálátmérőt ír elő). Az elektrosztatikus szálképzés eredményét szinte lehetetlen megjósolni. A kívánt célterméket ezért empirikusan érik el a paraméterek hosszadalmas optimalizálásával. A polimer oldat töltéssűrűsége, viszkozitása és felületi feszültsége jelentősen befolyásolja a szálak morfológiáját és átmérőjét.
Eddig a nanoszálak alkalmazásai főként a finom porok és hasonlók szűrési folyamatainak területén voltak, de számos más alkalmazás, köztük az orvosi technológia is megvitatásra kerül.
